Az elkövetkező években a kvantumszámítógépek forradalmasíthatják a technológiát – de nem csak pozitív értelemben.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ezek az eszközök képesek lesznek feltörni a jelenlegi digitális titkosítási rendszereket, ami példátlan veszélyt jelent a világ pénzügyi infrastruktúrájára. Képzeljünk el egy reggelt, amikor a bankok működése leáll, a tranzakciók láthatóvá válnak, és a kiberbűnözők szabadon garázdálkodnak – ez az úgynevezett „Q-nap”, amitől sokan tartanak.
Miért veszélyesek a kvantumszámítógépek?
A mai titkosítási módszerek, mint az RSA vagy az ECC, olyan matematikai problémákon alapulnak, amelyeket a klasszikus számítógépek észszerű időn belül nem tudnak megoldani. A kvantumszámítógépek azonban a szuperpozíció és az összefonódás elveit kihasználva exponenciálisan gyorsabban dolgoznak, így órák alatt feltörhetik ezeket a rendszereket. Ez nemcsak a banki tranzakciókat, hanem a személyes adatokat és a kritikus infrastruktúrát is veszélyezteti.
A fenyegetés már itt van
A kiberbűnözők nem várnak ölbe tett kézzel. Egyre több jel utal arra, hogy már most gyűjtik a titkosított adatokat, hogy később, egy elég erős kvantumszámítógép birtokában visszafejtsék azokat – ezt nevezik „most gyűjts, később fejts” stratégiának. Ha ez bekövetkezik, a következmények katasztrofálisak lehetnek: a pénzügyi rendszerek összeomolhatnak, a bizalom pedig elpárologhat.
Mit tehetünk?
A megoldás a kvantum rezisztens titkosítás fejlesztése és bevezetése. Kelet-európai startupok, mint a cseh Wultra vagy az ukrán Haiqu, már dolgoznak ilyen technológiákon, például hardveres hitelesítőkön és új algoritmusokon. A bankok egy része is lép: kriptográfiai katalógusokat építenek, és „kripto-agilitásra” törekszenek, hogy gyorsan átállhassanak biztonságosabb rendszerekre. Ugyanakkor sok pénzügyi intézmény még mindig alábecsüli a veszélyt, távolinak vagy elméletinek tartva azt.
Nyilván az átállás nem egyszerű: időt, pénzt és szakértelmet igényel.
A teljes digitális ökoszisztémát frissíteni kell, a szabályozásokat módosítani, a dolgozókat pedig átképezni. Ha a pénzügyi szektor nem cselekszik időben, a Q-nap nemcsak technológiai, hanem gazdasági válságot is hozhat. A fogyasztók is veszélyben vannak, hiszen adataik már most is sebezhetőek, szinte minden napra jut valamilyen adatszivárgással kapcsolatos hír.
A kvantumszámítógépek fenyegetése pedig nem holnapután érkezik – a szakértők szerint akár öt éven belül valósággá válhat.
A pénzügyi intézményeknek most kell cselekedniük, hogy megőrizzék ügyfeleik bizalmát és a rendszereik stabilitását. Aki késlekedik, az a poszt-kvantum káoszban találhatja magát.
A választás egyértelmű, az óra pedig ketyeg.
Audió verzió: