A jelenlegi gépemen a windows 7 elég szépen megyeget, bár néha hirtelen felzúg a hűtő benne és néha akadozik böngészésnél, szúval akadozgat, de elmegy, mindegy, család miatt az kell...
A puppy tahr és vivid puppy ment rajta, utóbbi valamivel gyorsabban, mint előbbi, szóval volt egy egészen jól használható konfig.
A gépet a gyerekektől örököltem, ők most kaptak egy rendes gépet játszani, nekem meg jó lesz ez is...
A helyzet az, hogy kíváncsi lettem én is, mi lenne ha és telepítgetni kezdtem... Borzalmas tapasztalatokkal zárult a dolog, csak pár példa a jónéhány próba közül:
Az android új verziója -4.4.R3- kifagyogat, 5.1.1 el sem indul, kuka...
Ubuntu új verzió szép, sok minden nem indul ugyan, hiányzik amire szükségem van, nem ott van, driver nem az igazi, stb...kuka...
Antix mx-15, hát... sok minden van benne, nem rossz, de ez sem hoz teljesítmány javulást, nem az igazi...
És akkor jön az ihlet, Linux mint 17.2 cinnamon 64 bit...
Hát meg vagyok döbbenve, eddig nagyon bevált... El sem hiszem, ahhoz képest nem kért túl sokat, talán 2 gb szabad hely, meg van a gépben 2 gb ram.
A grafikus kártya alsó hangon kétszeres FPS -el fut, de azétr felraktam a gyári nvidia drivert is, saját kezelő programmal, szuper.
Magyar és érthető, a menü nagyon logikus elrendezésű, eddig mindenben megfelel, engem most nagyon meggyőzött, régen nem találkoztam ezzel az érzéssel.
A gép nem nyöszörög, szépen, egyenletesen fut és minden eszközöm megfelelően fut... eddig csak pozitív tapasztalat és óriási meglepetés, nagyon kényelmes... ezek szerint tényleg nem véletlenül az egyik legnépszerűbb, évekkel ezelőtt valahogy nem volt ilyen meggyőző... Eddig nagy kedvencem lett.
A lényegről viszont hajlamosak vagyunk elfelejtkezni.
A nagy kérdés az, amiért én is puppy linuxot kezdtem el használni, hogy mi van akkor ha meghal a vinyó, vagy nagyon kicsi és gyenge gépünk van és adott esetben csak néhány dolog miatt, adott esetben valamilyen munkára kellene a gép, vagy csak egy-két adott feladatra.
Ez lehet játék, youtube -gép tévére kötve, torrent gép, vagy egyszerű szövegszerkesztő.
Ha ebből a szempontból nézzük, már nincs is olyan sok disztró.
Sokszor, ha nincs vinyó, van hogy csak hetek, hónapok múlva tudnak 10-20 ezer forintokat kisajtolni a családi kasszából emberek egy
rendes vinyóra.
Ilyenkor jön a puppy és az aztán lehet a régi p3-p4 -es gép vagy az atomállat mindentlövő gamerPC.
Na erre kell egy kis rendszer ami gyorsan betölt és benne kell legyen az a néhány program, testreszabható kell legyen és hát férjen el a pendrive -on.
Sokáig használtam például egy 1 GB pendrive -ot browserlinux -al, ahol a rendszer maga 70 mb körül van, a mentés fájl 256 mb és tudtam vele dolgozni. Ezt nem verte semmilyen más linux akkoriban.
Ma már a legkisebbnek számító pendrive beszerzése után egy 8 gb -os tárhely áll a rendszelkezésemre... mint egy nagy óceán a korábbiakhoz képest és minden programom elfér rajta.
Az új, save to directory móddal nem mentésfájlban, hanem konkrétan fájlrendszerben tárolódnak az adatok, így egyszerűen kereshető, módosítható minden változás és fájl.
Ez szinte teljes értékű rendszert ad anélkül, hogy a gépben lévő merevlemezt és adatokat féltenem kellene.
Nekem ez a puppy.
