skamilinux.hu

Persze, át lehet írni, itt a példa rá:



Code:
------------
#!/bin/sh
#
#Selector for SoftMaker FreeOffice components: © Mike Walsh Apr 2018 - with thanks to Smokey01
#
yad --center --window-icon=/usr/local/lib/X11/pixmaps/office-2-icon.png --title="SoftMaker FreeOffice 2012 Indítóközpont" --form --width=425 --text="SOFTMAKER FREEOFFICE 2012 INDÍTÓKÖZPONT

Válassza ki a használni kívánt Office alkalmazást: " \
--image="/usr/local/lib/X11/pixmaps/office-2-icon.png" \
--field="TEXTMAKER (szövegszerkesztő)":fbtn "/opt/freeoffice/textmaker" \
--field="PLANMAKER (táblázatkezelő)":fbtn "/opt/freeoffice/planmaker" \
--field="PRESENTATIONS (bemutatókészítő)":fbtn "/opt/freeoffice/presentations" \
--no-buttons --close-on-unfocus
------------------------------------------

csak az a kérdés, hogy van e értelme a mindent mindenáron való magyarítási szokásnak, az olyan közérthető, és a magyar nyelvbe már amúgy is eléggé beintegrálódott idegen(jelen esetben angol) szavakat is lefordítani magyarra, amik a fordítás ellenére is abszolút közérthetőek, még az esetleg jelen esetben angolul netán nem tudónak is.(pl. StartCenter)
Ami pedig a szoftver nevét, az azokban lévő modulok nevét illeti, azoknál célszerű tartani az eredeti nyelvű megnevezéseket, illetve, ha erre mód és lehetőség van, (jelen esetben elfér/kifér az alkalmazás választó box-ban) akkor a magyar nyelvű magyarázatot azért oda lehet mellé írni a jobb érthetőség okán. Nyilván az angol nyelvű, jelen estben a választásra felszólító mondatot nem árt lefordítani, magyarítani, de mivel az is olyan közérthető szavakat tartalmaz, hogy azon idegen szavakból és magának a választó ablaknak az alapvető feladatából - annak nyelvtudás nélkül is értelmezhető kialakítása miatt- már eleve következtetni lehet az angolul megfogalmazott mondat céljára. Eleve aki már számítógépet és Office programot használ, annak amúgy is rendelkeznie kell egy alap, minimális angol szókinccsel, annak ismeretével, még ha a teljes angol nyelvtudás nem is áll rendelkezésére.

Igen, persze, meg lehet alkotni ezt a választó ablakot másképp is, akár még a gtkdialógban scriptelgetve is, de vedd azt figyelembe, hogy ez a példaalkalmazás eleve a Murga fórum Yad tippek rovatában jelent meg, és mint ilyen, értelemszerűen a yad program használatára lett elkészítve. Kétségtelen, megoldható akár még az általad említett, akármilyen GUI szerkesztésével is, bár abban nem vagyok biztos, hogy pl. az ominózus, a yad (0.37 és magasabb verziók) alatt elérhető --close-on-unfocus funkció működését ilyen átszerkesztéssel biztosítani lehetne.

Gtkdialog-ban nem nagy dolog bezárni 1 ablakot amikor a gombra nyomsz ...
Yad-hoz nemértek az kb olyasmi mint az XDialog ahogy láttam annó ... de azt sem szeressem (túl bonyi)

A yad-ban is lehet beszerkeszteni az ablak aljára egy szabványos bezárás gombot, lásd a készítőnek egy szintén yad-ban írt másik alkalmazásánál, a Dogradiónál, ott amúgy még bonyolítva is van a dolog, hiszen a bezárógomb kikerült a főalkalmazás ablakból a tálcamenüre- de itt pontosan enne az újabb yad-verziókba beépített funkciónak a tudatos használata volt a cél, a bezárás másképp, kvázi automatán való megalkotására.(azóta már jöttek a yad fórumba olyan ötletek is, ahol a bezárást egy időszámlálással kötnék össze, és az Office-választó ablak bezárása a beprogramozott idő után automatikusan megtörténik- szerintem ez utóbbi javaslat nem egy túl praktikus megoldás, de mint megoldás, még azért működhet)
-amúgy a fejlécben lévő megszokott X-el most is simán zárhatod a yad-ban is ablakot-

nekem 8 , csak szerintem felesleges cécó az egész ... annyiban jó a yad hogy tud tálca ikont csinálni, de semmi egyéb extra dolog ...mind1

Kedves NTamas!

"Eleve aki már számítógépet és Office programot használ, annak amúgy is rendelkeznie kell egy alap, minimális angol szókinccsel, annak ismeretével, még ha a teljes angol nyelvtudás nem is áll rendelkezésére."

Te nem Magyarországon élsz? Az emberek döntő többsége NEM tud angolul, még egy minimális szinten sem (!) és NEM IS AKAR, mivel pl. a betonkeverő nem érti (bocsi, de nem a kezelőt becsülöm le, tudom, hogy kemény munka, én is sokat csináltam). Az emberek legkisebb gondja is nagyobb, minthogy angolul tanuljon.

Igen sokan használnak és szeretnének használni számítástechnikai eszközöket, de nem akarnak angolul (csak héberül) megtanulni. A számítógépes tanfolyamokon sem tanítanak angolt! Ha viszont szeretne egy levelet írni, akkor elvárja, hogy húzza alá az esetleges hibáit, vagy javítsa ki. A magyarosításoknak nem az a célja, hogy ha-ha ilyet is tudunk.

ticoo1 írta: ↑2018.04.07. 17:54 Te nem Magyarországon élsz? Az emberek döntő többsége NEM tud angolul, még egy minimális szinten sem (!) és NEM IS AKAR, ... Az emberek legkisebb gondja is nagyobb, minthogy angolul tanuljon.

De igen, ezt én is érzékelem, viszont a mai oktatási rendszerben szerencsére már úgy tudom, az angol nyelv alapszintű ismerete alapkövetelmény, és emiatt azt tanítják is az oktatási intézményekben, a számítástechnika mellett. Az ebből a rendszerből a nagybetűs életbe kikerülőknek elvileg már megvan az alapszintű angolnyelv és számtech tudása, így ha később újabb továbbképző tanfolyamokat kell majdan elvégezniük -nagy eséllyel erre sor is fog kerülni, szinte mindegyiküknél- ez esetben náluk már ilyen nyelvi jellegű problémák nem, vagy csak igen elenyésző, kirívó esetekben lesznek. Remélhetőleg....
Így azután, ha majd elhelyezkednek egy olyan cégnél, vállalatnál, bárhol, ahol ne adj isten angol nyelvű programokat (is) tartalmazó sz.gépen kell majd dolgozniuk, nem fogják azzal égetni -és ezzel azonnal ki is rúgatni- magukat, hogy bocsi, de mi csak magyar nyelvű programokon tanultunk az iskolában. Az lehet, hogy a cégnél használt egyéb, speciális angol nyelvű szoftverekkel való munkát nekik is még tanulniuk kell, -továbbképzésként- de mivel megvan már az alap, így arra építkezve meg tudják majd ezen feladatokat is oldani.

Más a helyzet azon korosztállyal, akiknek annó az iskolában még csak az orosz nyelv volt kötelező, (a héber és a többi nem :D ) ezen idősebb korosztály nagyjából két részre bontható szerintem, az első - ma még kisebb létszámú- csoport az, aki felismerve annak fontosságát, hogy a nyelvtudással ő csak nyerhet, és ezzel még akár egy jobb álláshoz juthat, saját maga áll neki és megszerzi azt az alapvető angol (és esetleg még egyéb más) nyelvtudást, és emellé egyéb pl. számtech alapfokú tudásanyagot, amivel sikerrel vehet olyan akadályt is, mint pl. egy jobban fizető új állás betöltése, amihez viszont már ezen általa magánszorgalomból elsajátított tudásanyag megléte alapkövetelményként van meghírdetve.
A második csoportba tartoznak -ők vannak ma még többen- az előbbi korosztály azon tagjai, akik már nem akarnak új dolgokat, újabb nyelveket elsajátítani, és személyük elleni sértésnek veszik, ha nekik pl. a munkahelyükön egy angol nyelvű programokat is tartalmazó számítógépen kellene dolgozniuk. Ez akár végső esetben még odáig is fajulhat, hogy a cég netán megválni kényszerülhet az ilyen, továbbképzésre nem hajlandó dolgozóktól. Ha mégis megmaradnak netán a cégnél, akkor az ilyen emberekből lesznek a rendszergazdák rémei, mumusai.

És van még egy harmadik korosztályhoz tartozó csoport is, ők azok a ma már jellemzően az aktív kereső időszakukon túl lévő, és nyugdíjban lévő olyan idős emberek, akiknek annó még az alapfokú iskoláikban semmilyen kötelező nyelvtanulás nem volt bevezetve, esetleg csak a hittan, és a latin nyelv tanítása is csak a felsőbb, magasabb szintű oktatást adó iskolákban, illetve még az egyházi iskolákban volt kötelező tananyag. Ezen meglett, és idős korosztály már érthetően nehezen, vagy egyáltalán nem képes már az új dolgok megfelelő szintű befogadására, noha üdítő kivételek azért itt is jócskán akadnak! Számos olyan szellemileg friss, idős nyugdíjas ember van, akiknek nem jelent gondot az a pár, amúgy is közismert angol szó megtanulása, és ők jellemzően nem esnek kétségbe, ha egy olyan szoftverrel kerülnek közelebbi kapcsolatba, amelyik esetleg nincsen teljesen magyar nyelvre lefordítva.

ticoo1 írta: ↑2018.04.07. 17:54 Igen sokan használnak és szeretnének használni számítástechnikai eszközöket, de nem akarnak angolul (csak héberül) megtanulni. A számítógépes tanfolyamokon sem tanítanak angolt! :mrgreen: Ha viszont szeretne egy levelet írni, akkor elvárja, hogy húzza alá az esetleges hibáit, vagy javítsa ki. A magyarosításoknak nem az a célja, hogy ha-ha ilyet is tudunk.

A nyelvtanulásra azt hiszem már nem kell jobban reagálnom, a sz.gépes tanfolyamokon meg alapesetben valóban nincs(még) angol nyelvtanítás, mint külön elsajátítandó tantárgy, de több olyan tanfolyamon vettem már részt, ahol az oktató, látva a felhozatal kritikán aluli angol nyelvismeretét, az első órákat -és hozzáteszem, teljesen jogosan!- azzal töltötte el, hogy a tanfolyam résztvevői számára azonnal a szükséges minimális alapfokú szavakat, kifejezéseket lediktálta, és azok jelentését szabályosan bemagoltatta a hallgatókkal, illetve olyan megoldásra is vetemedett, hogy a tanulók gépeire a magyar nyelvű szoftverek mellé angol nyelvű szoftvereket is telepíttetett, majd azokat felváltva használtatta is az óráin. Ezen a magunk között csak angol napokként emlegetett, és az angol nyelvű szoftvereket használó oktatási napokon a Tanár Úr! természetesen az angol kifejezések mellet azonnal mondta azok magyar nyelvű megfelelőjét is, így kvázi oktatta is a számtech tanítás mellett még az angol nyelvhasználatot is.
Muris volt látni, és végig élni azt, hogy azokból, akik eleinte morogtak az angol nyelvű szoftverek használata miatt, később már mindkét nyelvű szoftvereket is nagy biztonsággal kezelni, használni tudó felhasználók váltak.

Amúgy meg a Softmakeres StartCenter-Indítóközpont példa okán arra akartam kitérni, hogy talán nem szükséges egy akármilyen programon belül azért mindent notórikusan lemagyarítani, bizonyos közérthető szavak azért maradhatnának az eredeti, jelen esetben angol nyelven, de ez csak az én véleményem, emiatt kár újabb vitát kezdeményezni.

NTamas!
Teljesen igazad van, ami a mai világot illeti. Én egy kistelepülésen élek és a környezetemben az emberek legkisebb gondja is nagyobb, mint az angol ismerete (se munkahely, se egyéb), de szeretnének netezni, kapcsolatot tartani a családtagjaikkal, a barátaikkal a mások által már "kidobott" eszközökkel. Nem vitatkozom, hanem leírom a gondolataimat, ugyanúgy, mint Te és mindenki véleménye számít, ha egyetértünk vele, hanem.

Más. Az miért van, hogy a FF (bármelyik "sima", ESR), ha képet akarok jobb egérgombbal menteni, akkor összeomlik?
Az ffmpeg okozza? A Pale Moon-nál nincs így. Nem jövök rá.

Huha....hogy mi is van? Várjál, iszom egy kávét, mindjárt értelmezem, kissé még álmos vagyok, mert hajnal 4-ig dolgoztam, és csak egy jó órája vagyok fenn....bocsi.
Tehát Firefox, sima és esr verzió, jobb egérgomb képmentés ff összeomlás, palemoon ilyet nem tesz. oké, átmegyek Firefoxba, megnézem, nálam csinál e ilyet.

Ilyen nekem is volt, de felraktam a palemoont és nem foglalkoztam vele...
...nem is néztem utánna...

Itt vagyok újra, ez egy FF-52.7.2-es, 32 bites böngésző, ebben tökéletesen működik a weboldalból való képmentés a jobb egérgombra, kép mentése más néven, és simán menti a kijelölt weboldalon lévő képet a beállított mentési könyvtárba.
Na, szépen vagyunk, az esr-52.7.2-es FF meg éppen most szeretne frissülni, mert talált egy újabb, 52.7.3-as verziót magának. Ehhez a böngésző egy részleges frissítő csomagot egy kb. 10.7MB-s is frissítő csomagot szeretne letölteni, és abból akarna frissíteni.
Hát legyen.
Megpróbálom újra ezt a böngészőn belüli részleges frissítést, de nem sok reményt fűzök hozzá, mert ez már a 52.7.2-re való, előző részleges frissítéskor sem működött, és végül a frissítésre a Firefox-nak a komplett FF-esr csomagot kellett lehoznia, kibontania, és ráfrissítenie a régebbi verzióra. Nem jól működik illetve úgy mondanám, hogy nem mindenhol, nem minden esetben működik jól ez a részleges frissítési metódus, de erről amúgy az esr weboldalán írnak is, és nem ezt javasolják a frissítés végrehajtására, hanem a komplett, új verziót tartalmazó csomag használatot.
Elképzelhető, hogy nálad egy ilyen részleges frissítés elvileg végbement, és frissült az újabb verzióra az esr, de a frissítés közben hiba léphetett fel, ami esetleg okozhatja ezt az általad említett képmentésre összeomlás hibát.

Na, itt az ff-esr frissítése képekben

Ekkor, ha ráböksz a frissítésre, megpróbálja lehozni a részleges, 10.7MB-os frissítő csomagot, majd abból frissíteni az új verzióra.


Letöltötte a részleges csomagot, de hiába indította újra a böngészőt a frissítés végrehajtásához, a böngésző nem frissült fel, maradt a régi verzió. Ezt eljátszotta háromszor, majd ezt a hibaüzit írta ki. Ha itt ráböksz az ok-ra elkezdi leszedni a teljes frissítő csomagot.


Szedi a teljes új verzió csomagját lefelé...


Addig nézzünk bele a már feltelepített, régi verziót tartalmazó FF könyvtárba. A vastag fekete nevekből látszik, az update mely fájlokat, és könyvtárakat veszi igénybe a frissítéshez. Az updated könyvtár tartalma lesz nekünk most érdekes.


Ez az updated könyvtár tartalmazza ugyanis a teljes, letöltött új verzió fájljait, csak éppen nem tömörítve, hanem már kibontva, töltődik ide le minden fájl, és alkönyvtár


Ez pedig a régi verzióban a frissítéskor az updated könyvtár mellet lévő updates könyvtár tartalma.


A frissítés végrehajtódása utáni FF könyvtár tartalma, jól látszik, hogy ebből már eltűnt a fentebb látható, és a frissítést tartalmazó updated könyvtár.


Az új frissített FF verzió könyvtárában lévő updates könyvtár tartalma, látható, hogy a frissítéskor kerültek bele új log állományok.


És akkor a lefrissített, új FF-esr verzióban megnyitunk egy bármilyen weboldalt a képkimentés leellenőrzéséhez.


A menteni kívánt képnél nyomunk egy jobb egérgombot szépen feljön a helyi menü, lehet benne a képmentést megkezdeni.


Szépen bejön a szokásos mentési könyvtár képe, és az ok-ra pedig rendben lementi a kívánt képet.


A mentett képet rendben megtaláljuk a mentési könyvtárunkban, arra rákattintva láthatóvá válik a lementett weboldali kép.

Szóval, ha nálad a Firefox verziók ilyen részleges frissítéssel kerültek netán lefrissítésre, úgy elképzelhető, ha az új verzióban hiba, speciel olyan hiba lép fel mint amit te írtál. Célszerű a FF-eknél a részleges frissítést mellőzni -valami update probléma van, és ez már több verzió óta létezik!- és a teljes frissítő csomagot lementeni, és abból frissíteni fel a Firefox verziókt.
A Palemoon-nál azért nem lép fel ilyen probléma, mert annak a Linuxos updatere, a pminstaller-0.24 eleve már komplett frissítő csomagot szed le a frissítéskor, nem pedig egy részleges frissítőt.