Az osztrák Gazdasági, Energiaügyi és Turisztikai Minisztérium (BMWET) a digitális szuverenitás útjára lépett, amikor meghozta a döntést: a lejárt licenszű, zárt szoftverek helyett teljes körű nyílt forráskódú (Open Source) irodai és együttműködési megoldásra vált. A minisztérium 1200 alkalmazottja számára a Nextcloud csomagot vezették be, amely a videóhívásoktól a dokumentumszerkesztésig lefedi a napi munkát.
Ez a lépés komoly precedenst teremt az európai közszférában, csatlakozva ezzel más úttörőkhöz, mint a francia belügyminisztérium, Schleswig-Holstein tartomány vagy olyan városok, mint Stuttgart és Genf.
A váltás hátterében nem csak a korábbi videóhívó szoftver licenszének lejárta állt, hanem stratégiai megfontolások is. Martin Ollrom, a BMWET informatikai igazgatója (CIO), és Florian Zinnagl, a biztonsági igazgató (CISO) számára a legfőbb szempontok a következők voltak:
-
Szállítófüggetlenség (Vendor Lock-in): A zárt rendszerekhez való kötöttség elkerülése.
-
Adatvédelem: Egy olyan megoldás szükségessége, amely garantálja az érzékeny kormányzati adatok biztonságát.
-
Digitális Szuverenitás: A kockázati elemzésük kimutatta, hogy a kizárólag nem európai felhőszolgáltatókra való támaszkodás jogi és biztonsági sebezhetőségeket teremtene. Ezért kiemelten fontos volt a helyi (on-premise) szervereken történő üzemeltetés és adatfeldolgozás.
„Mi örömmel fektetünk be a európai nyílt forráskódú gazdaságba a Nextcloud megvásárlásán keresztül.” – emelte ki Martin Ollrom.
A minisztérium eredetileg csak videóhívó alternatívát keresett, de a nyílt forráskódú megoldással sokkal többet kaptak.
„Most annyi plusz funkcióval rendelkezünk, amit lényegében ingyen kaptunk hozzá.” – mondta Zinnagl úr.
A Nextcloud bevezetésekor a minisztérium hozzájutott egy kollaboratív dokumentumszerkesztőhöz, egy jelszókezelőhöz és egy teljes értékű wiki rendszerhez. Ez utóbbi különösen fontos a minisztérium számára, mivel a közeljövőben nagyszámú nyugdíjazással néznek szembe, így a wiki az intézményi tudás megőrzésének kulcsfontosságú eszközévé vált.
Ezen túlmenően a nyílt forráskódú háttér további előnyöket biztosít:
-
Testreszabhatóság: A minisztérium már most is tudott kisebb beépülő modulokat (plugineket) fejleszteni a saját igényeikre szabva, ami zárt szoftverek esetén szinte lehetetlen.
-
Közösségvezérelt fejlesztés: Zinnagl úr szerint a gyártó sokkal inkább közösségvezérelt megközelítést alkalmaz.
A minisztérium 2024 telén indította el a próbaüzemet (proof of concept), és három hónapon belül, 2025. április közepére sikeresen befejezték a teljes rendszer bevezetését.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb kihívás nem technikai, hanem mentális volt.
„Nagyon fontos a szervezet alapos felkészítése. Mindannyian hozzászoktunk a zárt csomagok felületeihez, még akkor is, ha más megoldások funkcionalitása hasonló. A felhasználók mentalitása lényeges elem, időt kell fektetni abba, hogy meggyőzzük az embereket, ugyanolyan jól tudnak dolgozni az új rendszerrel is.” – hangsúlyozta Zinnagl.
A dolgozók felkészítésére a csapat célzott információs kampányokat és rövid oktató videókat készített. A tapasztalatok alapján a leghatékonyabbnak az bizonyult, ha nem a technikai magyarázatokra, hanem a konkrét felhasználási esetekre és arra fókuszáltak, hogy az új eszközök hogyan segítik a kollégák meglévő munkáját.
A BMWET sikeres bevezetését követően más közintézmények is megkeresték őket, érdeklődve a váltás tapasztalatai iránt. Martin Ollrom szerint a legfontosabb üzenet, amit át akarnak adni:
„Legyen bátorságuk kilépni a megszokott áramlatból, és mondják el a minisztereiknek az összes alternatíva előnyeinek és hátrányainak teljes spektrumát. Nem hiszem, hogy sok miniszter mondana nemet a digitálisan szuverén termékekre.”
Az osztrák Gazdasági Minisztérium esete kiválóan mutatja, hogy a nyílt forráskódú megoldások már készen állnak arra, hogy teljes körű, nagyvállalati szintű (vagy éppen minisztériumi) elvárásoknak megfeleljenek, miközben elősegítik a digitális szuverenitást és az európai technológiai piac fejlődését.
