Már nagyon régóta látom, hogy szinte állandóan visszatérő problémánk a BOOT folyamata.
Nem csupán a Puppy linux rendszerek, a különféle pupletek kapcsán, hanem általánosságban is és ezen bizony a google sem segít, hiszen rákeresve ezekre a kulcsszavakra, tekintélyes méretű irodalom fogad minket, legalábbis egy kezdő számára eléggé ijesztő lehet.
Arra gondoltam, hogy készítek egy általános leírást, egyfajta összefoglalót a témával kapcsolatban, hogy az alapfogalmakat tisztázzuk.
Aki esetleg nem követi a weboldalt és a fórumot, nem aktív résztvevő a cset oldalunkon, annak mintegy tájékoztatásul megosztom itt a rendszerbetöltéssel kapcsolatos videóimat.
Rendszerbetöltés videók:
https://www.youtube.com/watch?v=3As5IrHArb8&list=PLTwvqf_atuc1m-hdp_qOKpxtvxD52Nygt
Ezekből már jól érthető lesz, hogy miért és miről is fog szólni ez a cikk.
Az informatika hajnalán a legnépszerűbb mikroszámítógépek, mint például a c64 egy ROM -ban tárolták az operációs rendszer elődjének tekinthető BASIC interpretert és a kapcsolódó alkalmazásokat, mint a Cplus/4. Bekapcsolás után szinte azonnal használható is volt a gép, hiszen a ROM -ok elérési ideje rendkívül minimális volt, cserébe viszont elég kevés adatot lehetett tárolni ezeken a chip -eken, csak olvashatóak voltak és viszonylag drágák is.
Ekkortájt én személy szerint még édesanyáméktól elkunyerált, régi mulatós kazettákon tároltam a játékaim jelentős részét, később szert tettem floppy meghajtóra és az ahhoz használható 5,25″ -ös hajlékony lemezekre is.
Kapcsolódó írás a korai számítógépekről:
https://skamilinux.hu/ht-szamitogepek-az-informatikai-oktatas-hajnala/
A következő gépem, az Amiga 500 már rengeteg újdonságot hozott, többek között az operációs rendszer már nem egy CHIP -en foglalt helyet, hanem a floppy lemezről kellett betölteni és jóval nagyobb is volt, mint a BASIC, ráadásul grafikus környezettel, egérkezeléssel, ikonokkal és gyönyörű színekkel érkezett.
Itt találkoztam először a rendszer hardvereiért közvetlenül felelős szoftverrel, aKickstart-al.
A számítógép indításakor és újraindításakor aKickstartszámos diagnosztikai, illetve rendszerellenőrzési folyamatot futtat le, majd inicializálja az Amiga chipsetet és az operációs rendszer központi elemeit. Ezek után ellenőrzi a csatlakoztatott, rendszerindításnál szóba jöhető eszközöket (boot devices), majd megkísérli a rendszerindítást a legnagyobb prioritású eszközről. Ha nincs bootolható eszköz, akkor egy boot-képernyő jelenik meg, kérve a felhasználót egy bootlemez behelyezésére, mely tipikusan egy floppy lemez.
Részletes leírás a wikipédián:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kickstart
A későbbiekben megjelenő és viszonylag olcsónak tekinthetőIBM kompatibilis PC-k világa azonban mindent megváltoztatott, szinte robbanásszerűen terjedt el és szorította ki a piacról az összes korai főszereplőt.
No, itt kapcsolódunk be a történetbe, az első mágikus szavunk, aBIOS.
Egy betűszó,BasicInputOutputSystem, ami szó szerint alapvető ki és beviteli rendszer, feladatát tekintve pedigalapvető vezérlő- és diagnosztikai rendszer, de ezen felül volt még egy lényeges feladata, ugyanis aBIOStöltötte be az operációs rendszert.
Floppy vagy merevlemez esetén ez a legelső szektor, a nulladik sorszámmal rendelkezőMBR, azazMaster Boot Recordmegkeresését és a0000:7c00hmemóriacímre történő betöltését jelenti, majd átadja a vezérlést a programnak.
Bővebben az MBR folyamatról:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Master_Boot_Record
…éééés akkor itt most meg is állunk egy pillanatra, hogy rámutassak, ami sok Puppy linuxosnak a végzete.
AmikorFDISK,CFDISKvagyGPARTEDprogrammal készülünk merevlemezt formázni, akkor a régi számítógépek és régi OS esetén mindig azMBRtípusú partíciót szoktuk javasolni és létrehozni.
Ez szokták egyes programokMSDOStípusú partíciónak is jelölni, nem kell megijedni, ugyanazt jelentik technikailag.
Ezek a hagyományosnak tekintett partíció sémák.
Ez még nem a formázás ! Ez még csak a merevlemez partíciós sémája lesz. A partíciókat csak a séma létrehozása után készítjük el !
A következő részben pedig jön az, hogy mit rakjunk az új gépekre.
Az Intel egy új megoldással próbálkozott a hatékonyság növelésére, az Itanium alapú architektúrával és a régi BIOS helyett kifejlesztett hozzá egy új megoldást, ez lett azIntel Boot Initiative.
Ezt később átneveztékExtensible Firmware Interface(EFI) -re.
Bár ebben a konkrét esetben az Itanium történet bukta lett később és 2005 júliusában az Intel leállította az EFI-specifikáció fejlesztését az 1.10-es verziónál, de munkájával hozzájárult a Unified EFI-fórumhoz, emelyben olyan cégek vettek részt, mint azAMD, aMicrosoft, azAppleés közösen létrehozták aUnified Extensible Firmware Interface-t (UEFI). Az eredetiEFI-specifikáció továbbra is azInteltulajdonában van, amely kizárólag azEFI-alapú termékekre ad licenceket, de azUEFI-specifikáció azUEFIForum tulajdonában van.
AzUEFIszabvány2.1-es verziója2007. január 7-én jelent meg. Hozzátette a kriptográfiát, a hálózati hitelesítést és a felhasználói felület architektúráját. AzUEFI 2.8-as változatát2019 márciusábanhagyták jóvá.
Az Itanium -ról bővebben:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_Itanium
Mitől jobb azUEFI? Számos előnye van, a legfontosabbak:
- Tudja kezelni a2 TB-nál nagyobb merevlemezeket aGPT (GUID Partition Table)segítségével
- AGPTpartíciós táblának köszönhetően akár 128 darab elsődleges partíciót is támogat egyetlen lemezen, míg ugye a hagyományos MBR mindössze 4 elsődlegest tesz lehetővé, bár ezt lehetett módosítani kiterjesztett partícióval később és abban logikai meghajtókat készíteni
- 8 Zettabájta felső határ, ez8,000,000,000 Terabájt
- A nagyobb méretűESP(EFI System Partition) -nak köszönhetően akár több operációs renszer betöltője is kényelmesen elfér az indító részben
- Egy időben egyszerre több hardvert is tud inicializálni, ezáltal gyorsabb a hardveres boot folyamat
- CPU-független architektúra
- CPU-független eszközvezérlők
- Secure boot, kriptográfiai és hálózati képességek
- Moduláris felépítés
- CSM–Compatibility Support Module– kompatibilitást támogató modul segítségével a számítógépek modernUEFIrendszerű alaplapjai visszafele kompatibilisek a régi BIOS rendszerű alaplapokkal, amelyek a rendszerindítást azMBRmerevlemezekről hajtották végre.
Tehát a modern számítógépekre, amelyek 2 Terabájt -nál nagyobb merevlemezzel rendelkeznek, vagy csupán 1-2 évesek és adott esetben már nem rendelkeznek CSM lehetőséggel sem, mindenképpen az alábbi metódust javasoljuk:
GPTpartíciós séma ésUEFIboot.
Remélem, hogy lesznek, akiknek hasznos lesz ez a kis összefoglaló és természetesen mi is várjuk a további kérdéseket, összefoglalókat a cset oldalunkon és a fórumon.
Chat:
https://skamilinux.hu/chat/
Fórum:
https://skamilinux.hu/phpBB3/search.php?search_id=active_topics
